Két könyvünkön is dolgoztunk már vele, hiszen ő a Limara praktikái és a legújabb, az október végén megjelenő Limara a nagyvilágban fotósa és stylistja. Sok időt töltünk együtt a fotózások alatt, van időnk megismerni egymást. És Verát nagyon jó megismerni. Ha néhány szóval kellene jellemezni: bájos, lehetetlent nem ismerő, óriási munkabírású, és elképesztően kék a szeme. A beszélgetéseinkből kiderült, hogy szereti az életét, és szerencsésnek tartja magát, amiért valóra tudta váltani az álmait. Vagány volt, elindult, és nagyon messzire jutott. És esze ágában sincs megállni. Mert ahogy egyszer mondta: aki mer, az nyer!
Mit csináltál, mielőtt ételfotós lettél?
Közgázt végeztem Pécsen, mellette pedig a jogin szereztem egy másoddiplomát is. Egy expressz csomagszállító cégnél voltam termékfejlesztésért, projektekért, tenderekért felelős. Tehát semmi közöm nem volt a fotózáshoz. Aztán az élet, szerencsére, közbeszólt: Svájcba kerültem, és ott kezdődött minden.
Kik tartoznak a megrendelőid közé?
A kisebb-nagyobb munkáim mellett rendszeresen dolgozom a magyar Éva magazinnak, Svájc legnagyobb élelmiszerhálózatának, a Migrosnak, a svájci Schweizer Landliebe és Marmite magazinnak, valamint az AT Verlag könyvkiadónak. Minden alkalommal elcsodálkozom egy picit azon, hogy ennyi fotós közül pont az én munkámat kedvelik.
Hogyan jellemeznéd a stílusodat? Változott az évek alatt?
Nagyon sokat, mert szeretek új dolgokat kipróbálni, kísérletezni. Manapság a sötét hangulat, a meleg fények és árnyékok, a modern és a vintage ötvözése jellemzi a képeimet. Egyetértetek? (Igen!)
Szerinted miért lett ennyire népszerű az ételfotózás?
A rengeteg gasztroblog és az elérhető árú tükörreflexes kamerák egyértelműen hozzájárultak ehhez. Ez is művészet, és sokan ebben találták meg az önkifejezés egy újabb módját.
Mi a jelenlegi trend?
Sokkal letisztultabbak a képek, kevés kiegészítő, inkább egy ütős, meghökkentő háttér, szépen elrendezett, érdekes ételek és hangulatot keltő fény az irány.
Miért döntöttél úgy, hogy a fotóid stylistja is te leszel?
Akkor érzem igazán magaménak a fotót, ha én is stylingolom. Rettentően fontos, hogy a stylist és a fotós között működjön a kémia, hasonlóan gondolkodjanak, mert ha nem, az látszik a végeredményen is. Persze van, hogy stylisttal dolgozom együtt, de eddig még nem találtam meg a párom.
Hogyan készülsz fel egy fotózásra?
A mostani munkáim sok tervezést követelnek. Először is megbeszélem a stílust, a hangulatot és a színt a megrendelővel, majd beszerzem, elkészítem az alapot, a tányérokat, a kiegészítőket. Utána mindent csomagolok, dobozolok és autóba pakolok. Általában hosszú listát írok, nehogy valamit itthon felejtsek.
Miként épül fel egy olyan nap, amikor fotózol?
Ez függ attól, hogy kinek dolgozom. Például a Marmite magazinnak egész napos a munka. Hét ételt készít a szakács, plussz egy címlapot is kell fotóznom. Általában kilencre érkezem meg, mire mindet kipakolok, előkészítek (és kávézunk, naná!) legalább tíz óra van. A szakáccsal megbeszélem, hogy milyen tányérba kerüljenek az egyes ételek. Ő elkészíti őket, és az elképzelésem alapján tálalja. Én meg több változatban is lefotózom. Ha könyvet csinálunk, akkor még fontosabb, hogy ismerjem a recepteket és a stílust, hiszen az alapján pakolom össze a dobozaimat és készülök az egyhetes non stop fotózásra. Ez nagyon fárasztó, de legalább olyan élvezetes.
Tudjuk, hogy óriási készleted van kellékekből. Hol szerzed be őket?
Lassan raktár lesz a házunk, a párom legnagyobb fájdalmára, de hát valahol tárolnom kell a féltve őrzött tányérjaim. Így most az egész pince, az alagsor az enyém, plusz egy szoba. Kedvenc márkám nincs, bár az Anthropologie-n mindig találok valamit, aminek nem tudok ellenállni. Általában érzés után vásárolok. Meglátok valamit, akár másnak jellegtelen tárgyat is, és elindítja a fantáziám.
Újabban elkezdtél kerámiázni. Mesélnél erről?
Régóta érdekel a kerámiázás, de most igazán értelme is van, hiszen elkészíthetek olyan tárgyakat, tányérokat is, amikről eddig csak álmodtam. Sajnos, kevés időm van rá, és mivel az agyagtól a tányérig tartó folyamat nem éppen rövid, így a türelmemet is próbára teszi néha. De szerencsére van kemencém, így az égetés is megoldott házilag. A most megjelent Marmite magazinban csak az én kerámiáim szerepelnek, sőt már külföldről is érdeklődtek utánuk.
Melyik a kedvenc fotótémád?
Az édesség verhetetlen, de nyers dolgok (zöldségek, halak, kagylók) is remek téma. Mindennel lehet játszani, és ha nincsen túlságosan megkötve a kezem, akkor minden téma élvezetes.
Mikor vagy elégedett egy fotóddal?
Legfeljebb abban a pillanatban, amikor a fotó elkészül, utána szinte mindig azt érzem, hogy lehetne másként, még jobban.
Milyen hatást szeretnél kiváltani az olvasóban?
Hogy kedvet kapjon az ételhez, vágyakozzon utána. Hogy hasson rá a fotó hangulata.
Gyakran te készíted el a fotón látható ételeket, és a családodnak is főzöl. Melyik receptjeidet tartod verhetetlennek?
Mostanában csak a családnak főzök, mert szinte mindenhol szakáccsal dolgozom együtt. Na de a bolognai szószom, az aranyérmes!
Mit főzöl, amikor egyedül vagy?
Ha napközben itthon vagyok, a gyors ételek vannak előnyben. A tonhalsaláta és az olívaolajban pirított karfiol pesztóval mindig jöhet.
Mi az a három dolog, aminek muszáj mindig a hűtőben lennie?
Vaj, parmezán, tejföl. A hűtőn kívül pedig avokádó.
Nagyon sokan fotóznak ételt telefonnal. Mondanál néhány tippet, trükköt egy jó fotóhoz?
Ha gyorsan jó képet szeretne valaki készíteni, akkor mindenképpen felülről fotózzon, és ablaknál, ha lehet, mert a fény minden képnél alapfeltétel. Egy ruhadarab, néhány morzsa és zöldfűszer csodákat tehet a leglehetetlenebb étellel is. A sötét háttér pedig jobban kiemeli.
Milyen terveid vannak? Mi az álmod?
Szinte minden nap egy újabb ötlet kerül a füzetembe, és várja, hogy életre keljen. Nem is olyan régen még a kerámia webshop is ilyen volt, novemberben pedig talán már el is indul. Hét olyan konkrét tervem, ami ugyan kötődik az ételfotózáshoz, de mégis túlmutat rajta. Szeretnék valami újat kipróbálni, és égek a vágytól, hogy végre minden készen és összeálljon hozzá. Legalább az egyikben együtt fogok dolgozni egy stylisttal is, és nagyon remélem, hogy új távlatokat nyit majd meg előttem.
Köszönjük az interjút!
A fotókat Studer Vera készítette.
Honlapjai: www.veronikastuder.com, www.thekitchenfinesse.com
Instagram: @veronikastuderfoto
