A kerti padunk, ahogy mohásodik, aztán ahogy a moha megfagy, belepi a padot a hó, rajta üldögél a vörösbegy, majd nyáron én a kutyával, de főleg a kutya, szóval a pad, ahogy az idő vasfoga meglátszik rajta, a legkedvesebb ülőalkalmatosság a kertben és még sem gondozom. Mert így tetszik, ahogy minden évszak és minden év nyomot hagy rajta. A padon kívül viszont semmi mást nem hagyok a kertben csak úgy magára. Legfőképpen nem a kerti szerszámokat.
Amióta Angliában élek, általában csak kis kézi kerti szerszámokat használok. Néha ások (villával) és leveleket összehúzok (lombseprűvel), de leginkább a mini ásóval, ültetőkanállal vagy talajlazítóval dolgozom a kertben. Ó és persze a metszőollóval.
Mivel egyik kerti szerszámot sem dobják csak úgy az emberhez (kivéve, ha szerencsés és/vagy kér a Jézuskától), ezért ha nem akarunk évente újat venni, érdemes vigyázni rájuk és kicsit ápolni őket, legalább évente egyszer. Legalább.
Cserébe ők majd gondoskodna a kertünkről.
A szerszámokat persze a legjobb minden használat után megtisztítani. Nem mindig van erre lehetőség (idő, kedv), de télen mindenképpen szépen tisztán tegyük el őket tavaszig. Aki gondolja, már neki is láthat a téliesítésükhöz:
Miután a tisztogatás megtörtént, tegyük gondosan a helyükre a szerszámokat. Én kis kampókra akasztom a nagyobbakat a kerti sufniban. A kicsi kézi szerszámokat egy nagy cserépben tartom. Arra ügyelek, hogy víz ne érje őket. Előfordulhatna ugyanis, mert a kerti sufnim egy-két helyen (nagy esőben) beázik. (Lehet, hogy azt is rendbe kellene tenni a tél beállta előtt?)
Ha kerti szerszám nem is, de fűnyíró szerintem minden házban akad. Az utolsó fűnyírás után érdemes azt is alaposan megtisztítani. A késeit ilyenkor tanácsos megélezni, beolajozni. Lehetőleg télire benzin se maradjon benne. Az akkumulátoros kerti szerszámokból vegyük ki az akkumulátort, és úgy tegyük el őket télre.
Lekerülhet a kerti slag, víztelenítsük a kerti csapot, és az öntözőkannát is eltehetjük.
A kerti tavat is tisztítsuk ki, és ne hagyjuk, hogy teljesen befagyjon, mindig vágjunk rá egy kis léket, hogy a halak és a növények ne maradjanak oxigén nélkül.
Télen bekerülnek a cserepek is a kertből, bár mivel nálunk (általában) nincs nagy fagy, én sokszor kint hagyok mindent, már csak azért is, mert a cserepekben most már főleg tulipánok vannak, amik nem bánják a hideget, és a fagy elmúltával már el is kezdenek kibújni, hozzák a tavaszt.
Nagyon szeretem a kertet akkor is, amikor üres, amikor belepi a hó, amikor a csupasz ágakat a szél ráncigálja. És nagyon szeretem akkor is, amikor hóesésben jönnek a cinkék és a vörösbegy az etetőkre. Aki teheti, tegyen ki eleséget a madaraknak. Én, bevallom őszintén, nem vagyok egy madárbolond, de néhány éve megbabonázott a vörösbegy, aki pont annyira szereti a kerti szerszámaimat, mint én. Az ásót, a szitát, az öntözőkannát. Na és persze a régi, mohás kerti padot.
Németh Éva írása.
Következő alkalommal megismerjük az angol kert sajátosságait. Nagyon várjuk!
